Szitakötő - a kíváncsi gyerekek blogja

Szitakötő folyóirat lapozható változata.
Régebbi számokat folyamatosan elérhetővé teszünk itt a blogon.

Minden lapozható Szitakötő itt.

Lapozni a jobbra-balra mutató nyilakkal lehet akár a teljes képernyőn is (View in fullscreen).
 

Ez a sárkány nyári sárkány,
s azért mert a tenger alján
lustán-lágyan elhever,
még nem vízi;
látod, mégis élvezi,
tetszik ez a hely neki.

Melege volt fönn a hegyen,
azt se tudta, hova legyen,
barlangja is levegőtlen,
járkált csak a parázs hőben,
pikkelyei porosodtak,
hajlatai nyikorogtak,
kékje-zöldje fakult, száradt,
sokk lett a nyár a sárkánynak.

Szitakötő folyóirat lapozható változata.
Régebbi számokat folyamatosan elérhetővé teszünk itt a blogon.

Minden lapozható Szitakötő itt.

Lapozni a jobbra-balra mutató nyilakkal lehet akár a teljes képernyőn is (View in fullscreen).

Szitakötő folyóirat lapozható változata.
Régebbi számokat folyamatosan elérhetővé teszünk itt a blogon.

Minden lapozható Szitakötő itt.

Lapozni a jobbra-balra mutató nyilakkal lehet akár a teljes képernyőn is (View in fullscreen).

Szitakötő folyóirat lapozható változata.
Régebbi számokat folyamatosan elérhetővé teszünk itt a blogon.

Minden lapozható Szitakötő itt.

Lapozni a jobbra-balra mutató nyilakkal lehet akár a teljes képernyőn is (View in fullscreen).

Azt ígértem: elmesélem, hogyan és miből készül a papír. Alapanyaga a szerves vegyületek igen bonyolult szerkezetű tagja, a cellulóz, ami a növények egyik fontos összetevője, és a szerves kémia körébe tartozik. De mi a szerves kémia?

Emlékszel, ugye, hogy a kémikusok azt kémlelik, milyen az anyag belseje, a legkisebb részecskéig. Nos, a szerves kémiával foglalkozók a szénvegyületeit kémlelik, amelyekben többnyire hidrogén, néha meg oxigén, nitrogén vagy más elemek találhatók: megvizsgálják a szerkezetüket, tulajdonságaikat, összetételüket. A szén az egyik legfontosabb elem a Földön, de ne csak arra a fekete anyagra gondolj, amivel fűteni lehet, meg jól összepiszkolni a ruhádat: a szén hihetetlenül változatos formákban jelenik meg. Gondolnád-e, hogy a ceruzád grafithegye és a legdrágább ékszereket díszítő gyémánt is szénatomokból épül fel? A szerves kémiának tehát jó sok kutatnivalója akad. Eredetileg azért nevezték szervesnek, mert úgy hitték, ezek a vegyületek csakis természetes, élő folyamatok eredményeképpen jöhetnek létre. Később a tudósok rengeteg mesterséges szénvegyületet alkottak, amelyek élő folyamatokkal nem kapcsolatosak: ezeket is a szerves vegyületek közé soroljuk.

Volt egy zenész kormorán,
a csizmája kordován.
Nem soká ült tomporán,
fölkelt reggel jó korán,
s nem várt hatig, ő már ötkor
gyakorolt a zongorán.

Szent Iván havának harminc napja vagyon; a nap hossza 16 óra, éj hossza 8 óra. A Nap kel 3 óra után 3 negyeddel, nyugszik estéli 7 után fél órával, tájékoztat a Lőcsei kalendárium, és arra biztat, hogy e hónapban, júniusban keljünk korán. A Nap a Rák jegybe lép ( a Rák csillagképben delel), ezért jó vízen járni, halászni, vándorolni, éjszaka vadászni és folyóban fürödni. Ez a hónap ma is a szénagyűjtés ideje, a kora nyári estéken sokszor érezni a lekaszált fű illatát.

A lőcsei kalendárium és a többi (kolozsvári, bártfai, debreceni stb.) a 17. századtól az 1900-as évekig a Biblia mellett egyetlen olvasmánya volt az írni-olvasni tudó parasztembereknek. Egyes években 150 000 példányukat is eladták ponyváról a Kárpát-medencei vásárokban. (Egykor leterített ponyván árulták az igénytelen, szórakoztató széphistóriákat, betyártörténeteket, álmoskönyveket stb. (Innen a ponyvairodalom elnevezés.) A kalendáriumok tartalmaztak idő- és tenyérjóslást, asztrológiát, krónikákat, az országos vásárok helyét és idejét, de legfőképpen a hónapok és napok rendjét a szentek névünnepeivel, valamint a kisebb és a nagy, sátoros ünnepekkel. A napokhoz kötődő teendők, szokások nem voltak benne a naptárban, azok szájról-szájra szálltak.

...akár ezt is mondhatná a számítógépes játékba feledkező gyerek, amikor édesanyja megkérdezi, mit is csinál éppen. Biztosan előfordult már, hogy egy megunhatatlannak tűnő játékkal annyi időt töltöttél a számítógép előtt, hogy a környezeted ezt nem vette jó néven. S miközben századszor is nekifutottál, hogy rekordot javíts, egyre csak azt várta tőled mindenki, hogy hagyd már végre abba azt az átkozott billentyűpüfölést. Pedig annyi képességünket fejlesztik a különféle ügyességi és stratégiai játékok, hogy nyugodtan állíthatjuk: mindez egyfajta tanulás is. És akkor még nem is beszéltünk azokról a játékokról, amelyek az agyadat mozgatják meg (mint például a szókitalálós feladatok vagy az online fejtörők).

Vajon miben fejlődik, aki sokat játszik? Villámgyorsan felismeri a különböző helyzeteket, képes azonnal döntést hozni, szemét és kezét összhangban mozgatni. A jobb eredmények elérésének vágya kitartásra nevel, a megoldások keresése állandó fejlesztésre, kísérletezésre ösztönöz. Nagyszerű érzés teljesítőképességünk határait feszegetni: bosszankodunk, amikor hibázunk, de elmondhatatlanul nagy öröm, amikor úgy érezzük, sikerült a legjobbat kihozni magunkból.

fúj a szél fúj
a magáét fújja
egér és ürge
bebújt a lyukba
hajló fűszálon harmat
itt lenn tücsök szól
fönn csillag hallgat
a patakon túl
árnyak lobognak
felhő álarca
van a holdnak

Fecske Csaba versei

Hason Ló boldogan
hasalt a fűben,
cukrot ropogtatott
és verset olvasott.

Nicsak! Ló hason!
Az eset hason-
ló, mint egykor télen…
mindjárt felsegélem!

Biztos hallottad már, hogy egy állatot „hasznos”-nak mondtak – de van-e „haszontalan” állat a Földön? Hiszen minden élőlény része az évmilliók során kialakult biológiai egyensúlynak. Az ember ugyan megkülönbözteti az életét, gazdálkodását segítő „haszonállatokat” (ilyen a ló, a tyúk vagy a házi kecske) és a termését pusztító „kártevőket”. Azt sem szereti senki, ha a lakásában hangyák mászkálnak, legyek nyüzsögnek, de ettől még nem „haszontalan” állat a hangya vagy a légy.

A legtöbb téveszme a denevérekről terjedt el, és még ma is sokan hisznek a hosszú évszázadok során kialakult legendákban. A különös állatokat már az ókorban az alvilág képviselőinek, az ördög küldötteinek tartották, mert éjszakai életet élnek. A rémmesék szerint a denevér belecsimpaszkodik az ember hajába – valójában az ember közelébe se repül.

Hetedhét Elemér
csudálkozva látta,
négy láb mered elé
könyörgőn kapálva.

– Hátadon fekszöl? Orrodba hó hull!
Talán csak nem vagy odaragasztva?
Mondok varázsszót, tudok mágusul:
ABRAKOD ABRA, FORDUL JAVADRA,
KÍNOD NAPJA HANYATLÓ,
Szökkenj talpra, hanyatt ló!

Különböző testrészeink más-más inger észlelésére a legalkalmasabbak: látunk, hallunk, ízlelünk, szagolunk és tapintunk – de minden érzékszervünknek megvan a maga korlátja. A legtöbb fényképezőgép -20 fokig jól működik, ám ha elvisszük az Antarktiszra, furcsa dolgokat művel. Szélsőséges körülmények között az érzékszervek is másként viselkednek: becsaphatóak, és ez rendszerint remek móka. Ha hideg vízbe dugod az egyik kezed, a másikat meg melegbe, aztán mindkettőt langyosba tartod, csodálkozni fogsz, mert a két kezeddel más hőmérsékletűnek érzed ugyanazt a vizet. A szemet is be lehet csapni. Ha erős napsütéskor az ablakba állsz, és félszemmel a szomszéd házra bámulva hagyod, hogy egyik szemed elteljen a fénnyel, aztán visszahúzódsz a szobádba és egy semleges, szürke felületre nézel, azt tapasztalod, hogy a két szemeddel más-más képet látsz.

A mozgókép is a szem becsapásával működik. Ha az agyunk rövid idő, például egy másodperc alatt túl sok (tíznél több) képi információt kap, nem képes az állóképeket külön-külön értelmezni: azt hiszi, az állókép mozog. Próbáld csak ki: egy vastagabb füzet sarkára rajzolj kis képeket, és pörgesd a lapokat: hiába tudod, hogy te magad készítetted a rajzokat, a szemed becsap és filmként érzékeled a látványt. Egyes állatfajok agya másként működik: a ragadozó-madaraknak másodpercenként több száz képet kell vetíteni, hogy mozgóképnek lássák.

Hanyatt Ló háton feküdt, szenvedett.
Sírva nézte a futó csillagot,
hulló esőt és szikrázó eget.
(Néha jótétek adtak abrakot.)

Egy gonosz varázsló bánt el vele,
mert a ló aranyló alkonyatkor
árkon szökellvén (boldog aranykor!)
hátáról porba hullajtotta le.