Biztos hallottad már, hogy egy állatot „hasznos”-nak mondtak – de van-e „haszontalan” állat a Földön? Hiszen minden élőlény része az évmilliók során kialakult biológiai egyensúlynak. Az ember ugyan megkülönbözteti az életét, gazdálkodását segítő „haszonállatokat” (ilyen a ló, a tyúk vagy a házi kecske) és a termését pusztító „kártevőket”. Azt sem szereti senki, ha a lakásában hangyák mászkálnak, legyek nyüzsögnek, de ettől még nem „haszontalan” állat a hangya vagy a légy.
A legtöbb téveszme a denevérekről terjedt el, és még ma is sokan hisznek a hosszú évszázadok során kialakult legendákban. A különös állatokat már az ókorban az alvilág képviselőinek, az ördög küldötteinek tartották, mert éjszakai életet élnek. A rémmesék szerint a denevér belecsimpaszkodik az ember hajába – valójában az ember közelébe se repül.
A denevér az egyetlen emlős állat, amelyik aktív repülésre képes. Erősen meghosszabbodott ujjai és törzse között vékony, vitorlaszerű bőrredő feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed. A földön csak üggyel-bajjal mozog. Napközben fejjel lefelé csüng fa odvában, barlangban, padláson. Múltkor a kitámasztott zsalu mögött fedeztem fel egyet, amikor nappali édes álmát aludta. Szürkületkor előjön rejtekhelyéről és egész éjszaka vadászik. Foga tűhegyes, de a látása gyenge. Vajon hogyan találja meg a sötét éjszakában repdeső eledelét, a rovarokat?
Az ultrahangot az emberek csak különleges műszerekkel érzékelik, ilyenekkel dolgoznak például az orvosi rendelőkben is, ahol segítségükkel láthatóvá válnak belső szerveink. A denevérnek azonban fejlettebb a hallása, mint az emberé.
Egyes fajok a szájukon, mások az orrukon viselik ultrahangos adóvevőjüket. Az emberi fül számára észlelhetetlen, másodpercenként 30-60 ezres rezgésszámú ultrahangokat bocsátanak ki. (Ha a hegedű legvékonyabb húrját megpendítjük, másodpercenként 660-at rezeg.). Az arra repülő rovarról visszaverődik a jel, és hamm, a denevér már be is kapta. Nyári estéken egy pillanatra megtréfálhatod az arra szálló állatokat. Ha észreveszed, hogy a közelben denevér van, dobj fel a levegőbe egy kis kavicsot! A repülő tárgyról visszaverődő hullámok miatt az állat azt hiszi, szálldosó rovar, és elindul felé.
A denevérek az egész világon elterjedtek, de mivel nagyrészt rovar-, ill. gyümölcsevők, a szélsőségesen hideg területeket nem kedvelik. Mintegy ezer fajuk ismert, Magyarországon eddig 26 faj fordult elő. A nálunk élő fajok mind rovarevők, ezért a téli időszakban nyugalomba vonulnak. Az ember számára több szempontból „hasznosak”: megeszik a növényeket károsító rovarokat és a csípős szúnyogokat. Nyáron naponta közel 100 szúnyogot is elkaphat egy denevér. A trópusokon élő denevéreknek más feladatuk is van: ők porozzák be a trópusi gyümölcsfák többségét. Tavaszi ébredésük után nyáron szétrajzanak a szállásukra, ahol kialakulnak az ún. szülőkolóniák. A denevérek olykor 30 évet is megérhetnek, de az átlag életkor 3–5 év.
Csak Dél-Amerikában honos a denevéreknek egy fajtája, amelyik táplálkozási szokásaibaneltéra többitől. A köznyelv úgy emlegeti őket, mint vámpírokat vagy vérszívókat. Valójában a Mexikótól Paraguayig fellelhető, hét centi-méter hosszú állat nem szívja a vért, hanem felnyalja. Áldozatait a nyakukon vagy a marjukon sebesíti meg. A megtámadott állatok éjjel is szabadban hagyott öszvérek, lovak, szarvasmarhák. Rászáll a kecskékre, juhokra, kutyára, sőt, a mozdulatlanul alvó emberre is. Foga úgy működik, mint egy frissen élesített bonckés. A megtámadott lény nem is érez fájdalmat. Ezek a denevérek leginkább a szúnyogokra hasonlítanak, de méretükből adódóan több vérre van szükségük, mint az aprócska rovaroknak. Ők a vámpírfilmek és a Batman-sorozat ihletői.
Az Európában élő denevér csak a rovaroknak árt, de a babona miatt az emberek lépten-nyomon pusztították, így napjainkra védett állat lett, és ma már természetvédelmi előírások óvják. Nyáron, amikor sötétedik, te is megfigyelheted, amint gyors, éles kanyarokkal repülve összefogja a rovarokat.
