Volt egy zenész kormorán,
a csizmája kordován.
Nem soká ült tomporán,
fölkelt reggel jó korán,
s nem várt hatig, ő már ötkor
gyakorolt a zongorán.
Kérlelték is a halak,
meg a vízi madarak:
áruld már el, egykomám,
mért kell neked oly korán
játszanod a zongorán?
Nem lehetne délután?
S válaszolt a kormorán:
ejnye mán,
de jó ötlet! Ezután
ha fölkelek reggel ötkor,
sosem játszom zongorán,
inkább játszom a tubán!
