júl 22 2011

Z. Karvalics László | NE ZAVARJ, ANYU! TANULOK...


...akár ezt is mondhatná a számítógépes játékba feledkező gyerek, amikor édesanyja megkérdezi, mit is csinál éppen. Biztosan előfordult már, hogy egy megunhatatlannak tűnő játékkal annyi időt töltöttél a számítógép előtt, hogy a környezeted ezt nem vette jó néven. S miközben századszor is nekifutottál, hogy rekordot javíts, egyre csak azt várta tőled mindenki, hogy hagyd már végre abba azt az átkozott billentyűpüfölést. Pedig annyi képességünket fejlesztik a különféle ügyességi és stratégiai játékok, hogy nyugodtan állíthatjuk: mindez egyfajta tanulás is. És akkor még nem is beszéltünk azokról a játékokról, amelyek az agyadat mozgatják meg (mint például a szókitalálós feladatok vagy az online fejtörők).



Vajon miben fejlődik, aki sokat játszik? Villámgyorsan felismeri a különböző helyzeteket, képes azonnal döntést hozni, szemét és kezét összhangban mozgatni. A jobb eredmények elérésének vágya kitartásra nevel, a megoldások keresése állandó fejlesztésre, kísérletezésre ösztönöz. Nagyszerű érzés teljesítőképességünk határait feszegetni: bosszankodunk, amikor hibázunk, de elmondhatatlanul nagy öröm, amikor úgy érezzük, sikerült a legjobbat kihozni magunkból.

A nagyobb gyerekek a többszereplős hálózati szerepjátékokban sok tízezer társukkal együtt játszhatnak egyidejűleg, s ez már komoly rendszerességet, odafigyelést igényel. Településeket építenek vagy más, nagyszabású feladatot, „küldetést” próbálnak megoldani – de nem egyedül, hanem sokadmagukkal, különböző törzsekbe, csoportokba (klánokba) szerveződve. A játék csak akkor élvezetes, ha a szabályokat mindenki betartja. A csapattársak felelősséget éreznek egymás iránt, és a siker kulcsa az egyéni akciók ügyes összehangolása.

A játékok annyira népszerűek, hogy a felnőttek ma már „komoly” tevékenységhez is igyekeznek játékkörnyezetet fejleszteni. Játszanak a tanárok és tanítványok, hogy az adott témakörhöz tartozó tudás szinte észrevétlenül ragadjon meg. A folyóirat előző számában feltett kérdésemre válaszolva sokan megírtátok, hogy bizony ráfér a szülői korlátozás a gyerekre, de szinte mind úgy vélitek: a számítógépnek csak a jó oldalával ismerkedtetek meg, és bár a túlzásba vitt játék káros lehet a szemnek, és nem tesz jót, ha görbe háttal üldögélünk a gép előtt, aki uralkodik felette, kedvére és épülésére használhatja. Egyre több olyan játékot találnak ki, ahol a sok-sok játékos egyéni megoldásából valami egészen izgalmas, korábban ismeretlen új tudás összegződik. Egyes játékok már a testet is megmozgatják: ugrálsz, csapkodsz a képernyő előtt, és az érzékelők segítségével az történik a játékban is, ami a valóságban. A legkedveltebb asztali táblás és kártyajátékoknak mind megvan az internetes megfelelője: sudokuzhatsz, sakkozhatsz, amőbázhatsz bárkivel, akár a Föld túloldalán is.



Az igényes programokban nemcsak különböző izgalmas feladatok várnak a játékosra, hanem a grafika is egyre lenyűgözőbb. Máskor mintha rajzfilmet néznél, csakhogy a figurákat te mozgatod! Néha meg nem is rajzolt karakterek, hanem igazi színészek alakítják a szereplőket.

Az egyszerűbb játékokat olykor magányos fejlesztők rakják össze (az egyik legnépszerűbb, a Tetris két fiatal programozó munkája volt), de egy komolyabb és sokak által használt változat elkészítése ma már sok tucat szakember akár több éves munkájának az eredménye.

Ha meg akarod győzni a környezetedben élő felnőtteket a játék előnyeiről, a legegyszerűbb bevonni őket. Mutasd meg, hogyan működik kedvenc játékod, mondd el, te miért élvezed.

Engedd – kérd! –, hogy a szüleid is kipróbáljanak egy-egy menetet. Elsőre talán rosszul esik majd nekik, hogy simán megvered őket, mert már rutinos játékos vagy. De utána nagyon büszkék lesznek rád, ahogy egykor én is négyéves Bence fiamra, aki tízből kilencszer kilőtt engem a Kacsavadászat nevű programmal. Ennél már csak az a jobb, amikor valamelyik szülővel alkotsz csapatot, és közösen mérkőztök meg másokkal. Van olyan ügyességi játék, amely négy kezet kíván: ideális felállás egy gyerek-egy szülő formában.

Neked melyik a kedvenc játékod? Meg tudod fogalmazni, miért szereted annyira? És mit gondolsz, mit tanulsz belőle? Írd meg nekünk!

Többen kérdeztétek, mire jó még a számítógép az Interneten és a játékokon túl. Legközelebb erről írok.

Z. Karvalics László írásai

  SZITAKÖTŐ | 2009-2 | NYÁR   


A bejegyzés trackback címe:

https://szitakoto.blog.hu/api/trackback/id/tr763047514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pénzpedagógus · http://www.eznemjatek.com 2011.07.26. 06:56:53

Kedves László!

Ez mind szép és jó, sőt szerintem is igaz, amit itt leírt. Nem vagyok a számítógép ellen, sőt. Az én gyerekeim is számítógépeznek, rendszeresen, a 18 évestől a 6 évesig.

Viszont éppen azért, mert gyerekeknek írta a cikket, nem ártott volna azt is megemlíteni, hogy ez mind szép, de néhány dolgot nem helyettesíthet: pl. a személyes kapcsolatokat.

Nem azzal van baj, hogy a gyerek számítógépezik, és én sem azért állok-ülök tűkön fölötte, hogy hagyja már abba végre, mert rossz dolognak tartom a számítógépes játékot. Önmagában nem rossz. Ha túlzásba viszik, akkor viszont az.

Szóval én csak azt hiányoltam, hogy a mértékletességről nem ejtett szót. Mert ennek alapján a gyerek akár azt is igazoltnak láthatja - egy szakértő tollából -, hogy ő akámeddig is a gép előtt ülhet.

Csak ennyi észrevételt szeretnék tenni. Köszönöm.

Ligetlakó 2011.07.26. 09:41:57

@Süni: Köszönjük a kommentet, egyet is értünk vele, de úgy érezzük, a cikkben megjelenik a mértékletesség szerepe például itt: "bár a túlzásba vitt játék káros lehet a szemnek, és nem tesz jót, ha görbe háttal üldögélünk a gép előtt, aki uralkodik felette, kedvére és épülésére használhatja", és fontos a cikk végi javaslat, hogy a szülőt a számítógépes játékba bevonva igazi, személyes kapcsolaton alapuló élményhez juthatunk.
süti beállítások módosítása