Szitakötő - a kíváncsi gyerekek blogja

Tenyereden el nem férez a csuda hold-tallér,kerekedik ég alján,ücsörög a ház ormán, ködösen az ég öblénnövöget a fény-öntvény,fa levele, lombtüskebökögeti – mért is ne – pityereg a fény-donna,lesi, hova lendülne,utain a mennyégneksugarai nem férnek... Kifeszül a…

Szőke Hold, barátom,mondd, napközben merre jársz?Ha eljön a reggel,puha ágyat hol találsz?Oly hosszú az éjjel,s fárasztó őrködni, mígaz a sok-sok alvópaplan alatt álmodik!Mert őrködsz fölöttünk:sugarad védelmezőnszáll a víztükörre,szétterül erdőn-mezőn,simogatja…

A Hold kioltja mécsesét, és úgy dúdolja énekét. Mint sárga labda felrepül, kék felhő-hintaágyra ül. A régi égi tintató legyen most lágyan altató, ringassa csillagéjjelen, sugárkaszáló réteken. A gyöngyfüzéres nyár-Tejút mélyén lapuljon szótlanul, s ha hintó lesz a…

Háztetőnkre ült a Hold,cseréplovon lovagolt,ostort, kantárt szétdobálvafényt dalolt az éjszakába,s mert jól tudta, hol lakik,elkísért a hajnalig.Reggel kedve mire szottyant?Kifli lett, ölembe pottyant!Megettem, de jaj, eszembejutott, hogy mi lesz ma este:el ne mondd, ne tudja…