Indulhatunk? Szárnyas paripád már nyugtalanul hányja a sörényét, türelmetlenül toporzékol, mintha sejtené, hogy ez a kaland az eddigieknél is hátborzongatóbb lesz. Hallottál már kísértetekről, boszorkányokról, sellőkről, törpékről, de mindez semmi a gólem történetéhez képest. Hogy mi az a gólem? Hamarosan megtudod, csak kapaszkodj erősen Pegazus arany kötőfékébe, míg elröpít úticélunkhoz.
Kicsit sötét van itt, igaz? Várj pár pillanatot, míg a szemed megszokja a félhomályt. Ha alaposan körülnézel, láthatod, hogy valami padlásféleségben állsz, minden csupa por és pókháló, a sarokban meg egy nagy halomban régi könyvek hevernek egymás hegyén-hátán. Vegyél egyet a kezedbe: az elsárgult lapokon a betűk furcsa krikszkrakszok, ráadásul a könyvcím nem az első borítón van, hanem a hátulján!
A legjobb lesz, ha óvatosan visszarakod a könyvet a helyére, és amíg megtalálod a padlásról levezető utat, meghallgatod a prágai gólem legendáját. Pegazus hátán ugyanis Prágába kerültél, a különös nevű Régi-új zsinagóga padlására. A zsinagóga a zsidó vallásúak temploma. Ezt a 13. században emelt épületet háromszáz éven át Új vagy Nagy Zsinagógának hívták, aztán amikor a városban több hasonló épült, az újból régi lett. A különös könyvek héber nyelven íródtak, ezért nem ismerted fel a betűket – hacsak nem tanulsz héberül. A magyar nyelvben latin betűket használunk, balról jobbra írunk és olvasunk, és az oldalakat is így forgatjuk, a héberben azonban ez éppen fordítva van, ezért kerül a borító hátulra. A könyvrakással pedig azért kell vigyáznod, mert a legenda szerint a Régi-új zsinagóga padlásán egy ódon, poros könyvhalom rejti a gólem összetört darabjait. Jobb lesz vigyázni!
De kezdjük az elején. A 16. században Prága a művészet és a tudomány egyik legfontosabb európai központja volt. II. Rudolf császár hírneves tudósokat gyűjtött maga köré, és szenvedélyesen kutatott a böcsek köve után, amely örök fiatalságot ad és mindent arannyá változtat. A városban ma is az egyik fő nevezetesség az Aranyművesek utcája. Ha a Vencel téren jársz, megnézheted az Orloj óratornyot, amit még a 15. század elején készítettek. Hanus mestert, a híres csillagászati óra készítőjét állítólag megvakították, nehogy máshol is hasonló szerkezetet építhessen.
Rudolf császár udvarába bejáratos volt Lőw rabbi is, a prágai zsidók vezetője, aki maga is jelentős tudós volt: a vallási kérdéseken és az óhéber nyelven túl foglalkozott csillagászattal, matematikával, mechanikával és fizikával. A rabbi a keresztény paphoz hasonlóan nem csupán vallási tanácsokat ad, hanem mindenben segíti közösségét. A zsidók II. Rudolf uralkodása alatt viszonylagos békében élhettek, de még így is sokszor megtámadták és fenyegették őket. A legenda szerint a nagy tudású Lőw rabbi népe védelmére alkotta meg a gólemet: egy hatalmas agyagóriást készített, és titkos varázsigéket mormolva életre keltette. A gólemnek nem volt lelke, és nem tudott beszélni, de akárcsak egy robot, minden rábízott feladatot elvégzett, és oltalmazta a zsidókat. A történet sok változatban él: van, aki úgy tudja, a gólem láthatatlanná tudott válni, a puszta érintésével égetett, és a rabbi sétapálcájával megidézte a halottak szellemeit. Lőw az emet szót írta a homlokára, amely héberül igazságot jelent.
Az embereket azonban nyugtalanította a félelmetes óriás, amely egyre erősebb és erőszakosabb lett, és gondolkozás nélkül cselekedett. Egyszer Lőw megbízta, hogy vizet merítsen, és hordja ki az emberek házaiba, majd elment a zsinagógába imádkozni. Hamarosan kétségbeesett asszonyok szaladtak utána : a gólem egyre csak hordta a vizet, és elárasztotta házaikat, mert a rabbi elfelejtette megállítani. Amikor a gólem ártatlan keresztényeket kezdett bántalmazni, Lőw rabbi ravasz cselhez folyamodott: a homlokára írt szó első betűjét letörölte. Így lett az emetből met, amely halált jelent. A varázslat hatására a gólem azonnal apró darabokra tört. A legenda szerint ezeket az agyagdarabokat őrzik a poros könyvhalom alatt a prágai padláson, s ha valaki tudja a titkos varázsigét, felélesztheti a gólemet.
