Ugye, hallottál már a vikingekről? Réges-régen, a 8. század végén ismerte meg őket egész Európa. Addig Skandináviában éltek, a mai Svédország, Norvégia és Dánia területén. Rettenthetetlen harcosok és kiváló hajósok voltak, az európaiaknál nagyobb termetűek és többnyire vörös hajúak. Gyakran mosakodtak, ami akkoriban nem volt divat, hosszú szakállukat is gondosan fésülték, befonták. Európában annak idején a felnőttek közül is csak nagyon kevesen tudtak írni és olvasni, de a vikingek körében szinte általános volt az írástudás.
A viking szó nem népet, inkább foglalkozást jelöl: keskeny öbölben rejtőző kalózt jelent. Nem volt ez mindig így: a skandinávok sok ezer évig viszonylag békésen éldegéltek. A férfiaknak több feleségük lehetett, és egy apa akkor volt a legbüszkébb, ha sok fia született. Így aztán egyre többen és többen lettek. Mivel hagyományaik szerint az elsőszülött örökölte a családi vagyont, a fiatalabb fiúknak, akár a népmesékben, máshol kellett szerencsét próbálni, ha hírnevet és vagyont akartak szerezni. A 8. század végén ezek a második, harmadik, negyedik és sokadik fiúk egyre messzebb és messzebb merészkedtek otthonuktól.
Mind erősebb és gyorsabb hajókat építettek, amelyeket evezővel hajtottak, de vitorlákkal is felszereltek. A vikingek minden népnél jobban értettek a navigációhoz, a hajó kormányzásához. Bejárták a fél világot: eljutottak Írországba, Franciaországba, Angliába, Amerikába. A part menti falvakat feldúlták és kifosztották, számos területet elfoglaltak, és csak akkor kegyelmeztek, ha a megtámadott ország uralkodója tekintélyes összegű hadisarccal megvásárolta a békét. A tengeri kereskedelmet is ellenőrzésük alatt tarthatták, hiszen a vízen senki nem vehette fel velük a versenyt.
A viking harcosok katonai testvériségekbe tömörültek, amelyeket szigorú törvények szabályoztak. A zsákmányt egyenlően osztották el, nőket és gyerekeket nem ejthettek foglyul. A harcosok hőstetteit és a viking nemzetségek történetét szájhagyomány útján terjedő énekekben, a sagákban (ejtsd: szagákban) örökítették meg, amelyeket később óizlandi nyelven jegyeztek le. Idővel a vikingek is letelepedtek az elfoglalt területeken, városokat építettek, és lassan az európaiak közé olvadtak.
Elsőként a Dániát és Norvégiát egyesítő Kékfogú Harald király vette fel a kereszténységet, de a vikingek közül sokan még több száz évig ragaszkodtak őseik hitéhez. Különös nevét a király valószínűleg azért kapta, mert ónorvég nyelven a kékre és a sötétre ugyanazt a szót használták, és Haraldnak lehetett egy feltűnően rossz foga. Angolra fordított neve (Harald Bluetooth, ejtsd: blútúsz) után hívják bluetooth-nak az eszközt, ami mobiltelefonokban, számítógépekben lehetővé teszi a vezeték nélküli kapcsolatot.
Sorold fel, milyen módokon léphet két ember kapcsolatba! Mi a különbség fizikai és szellemi kapcsolat között?
Mit gondolsz, ötven év múlva milyen új találmányok segítik a kommunikációt?
