okt 03 2011

Csengery Kristóf | A NAGY KERÉK



Enyhül a tél, nincs ereje a fagynak.
Oszlik a köd lenn, kiderül az ég fenn.
Hol van a sok hó? A helye maradt csak.
Négy kicsi harkály kopog a fakérgen.

Tavaszi terített asztal az erdő,
eszik az öreg száj és fiatal száj.
Jut az eledelből, telhet a bendő,
kopog a fakérgen négy kicsi harkály.

Perzsel a hőség, tüze van a nyárnak,
nincs puha szél, nem remeg a levél sem.
Bújik a sok vad, üres a határ, csak
négy kicsi harkály kopog a fakérgen.

Az utakon október szedelőzik.
Pereg a dió, álmos a kihalt táj.
Szemetel a csendes őszi eső, míg
kopog a fakérgen négy kicsi harkály.

Csengery Kristóf versei


A bejegyzés trackback címe:

https://szitakoto.blog.hu/api/trackback/id/tr703273952

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.