ápr 20 2011

Kricsfalussy Beáta | TOJÁSOLÓ


Az idők folyamán mintha feledésbe merült volna, miért, hogyan alakultak ki a különféle húsvéti szokások. Igaz, vallásonként és kultúránként változtak és változnak, de szinte mindegyik kapcsolatba hozható a tavaszvárás és az újjászületés ünneplésével. Húsvét szimbólumai között is vannak, amelyek gyakran kiegészülnek a népszokások elemeivel.

Ezek közül talán a tojás az egyik legelterjedtebb szimbólum. Az ősi kultúrákban az újjászületés, a teremtés, a termékenység jelképe volt, és számos teremtés-mítoszban is szerepel a tojás. „Omne vivum ex ovo” (minden élet tojásból ered), tartja a latin mondás. Az ősi egyiptomi, perzsa és római kultúrákban a tavaszvárás rítusának elengedhetetlen kelléke volt, míg az egyházakban a feltámadás jelképe lett a tojás.



A tojásfestés eredete bizonytalan, de díszített tojásokat már avar kori sírokban is találtak, az első írásos emlékeink pedig a 13. századból származnak. Kezdetben a tojások egyszínűek voltak, jellemzően pirosak, ami Jézus kiontott vérét jelképezte, de a pirosnak mágikus, védelmező erőt is tulajdonítottak. A tojás ajándékozása talán onnan ered, hogy az egykor oly szigorúan betartott 40 napos böjt alatt a tojásevést is tiltották. Húsvétkor a böjt befejeztével az emberek tojást ajándékoztak egymásnak.

Számos babona is fűződik a tojáshoz. Úgy tartották, ha a nagypénteken tojt tojást 100 évig megőrzik, sárgája gyémánttá változik, vagy ha húsvétvasárnap megfőzik, a termés gazdag lesz, és a családot nem éri hirtelen halál.

Néhány európai országban szokás, hogy a gyerekek a tojásokat domboldalon gurítják le. Ez a játék a Krisztus sírját elzáró kövek elgörgetését idézi. A tojások elrejtése és megkeresése, gondolom, mindenki számára ismerős. De hogy a látáskárosult gyerekek se maradjanak ki ebből a vidám játékból, ma már több országban kapható zenélő vagy különböző hangokat adó tojás.

A tojásfestés szokása az egész világon elterjedt. A díszítésre használt motívumok országonként, tájanként változóak. A tojásokat sokféle technikával díszítik: viaszolják, festik, patkolják, vésik, csipkézik, batikolják. A húsvéti tojás készülhet főtt tojásból, de lehet kifújt tojás is. A festéshez egyenletes színű, sima felületű tojást érdemes választani
Először mossuk meg mosogatószeres vízzel. Hústűvel vagy zsákvarró tűvel óvatosan kocogtatva először a tojás csúcsos végén, majd megfordítva, a másik felén is fúrjunk lyukat. Fújjuk ki a jól összerázott tojás tartalmát egy tálba, meleg vízzel alaposan öblítsük (a vizet is fújjuk ki belőle). Festés előtt ecetes vattával zsírtalanítsuk a felületet.

Sokféle tojásfesték kapható, de érdemes kipróbálni néhány hagyományos festési eljárást. Rózsaszínt kapunk, ha 2 dl céklalét 1 teáskanál ecettel és 6 dl vízzel elkeverünk, és fél órát áztatjuk benne a tojásokat. Narancsos árnyalatú lesz a tojás, ha 4–5 vöröshagyma külső héját 1 teáskanál ecettel, 6 dl vízzel fél órán keresztül forralt festőlébe áztatjuk. Nagyon szép, barnás-vörös szín érhető el, ha lilahagyma-héjat használunk a pác elkészítéséhez. A szín mélysége az áztatási idő hosszától függ. Aki az élénk színeket szereti, az ecetes vízbe 10–20 csepp ételszínezőt keverjen. A megfestett tojásokat kanállal óvatosan szedjük ki és szárítsuk meg. Díszíthetjük keskeny csipkeszalagokkal vagy apró, virágformájú száraztésztával, sőt, színes gyöngyöket is ragaszthatunk a virágok közepébe. Száraz betűtésztával neveket, üzeneteket is írhatunk a tojásra.

A kifújt tojásba tehetünk szalagot. Vágjunk le a tojás hosszánál ötször-hatszor hosszabb szalagot, hajtsuk félbe, a két végét kössük olyan nagy csomóba, hogy a lyukon ne férjen át. Horgolótűvel vagy dróttal a félbehajtott végénél fogva húzzuk át a lyukakon, és már fel is akaszthatjuk egy barkaágra, de kosárba is tehetjük. Ha véletlenül összetörne a festett tojás, ne dobjuk ki! Az apró darabokra tört héjból mozaiktechnikával szép kép vagy képkeret készíthető.



Hogyan kapcsolódik össze a húsvéti nyuszi és a tojás?

Eastre istennő egyszer túl későn hozta el a tavaszt, és amikor megérkezett, fagyott szárnyú madarat talált. Megsajnálta, és megmentette az életét, de mert a madár már nem tudott repülni, az istennő nyúllá változtatta, és hogy megmenekülhessen a vadászoktól, a sebes futás képességét adta neki. A madárból lett nyúl évente egy nap tojásokat is tudott rakni a szivárvány minden színében.

Kricsfalussy Beáta írásai


A bejegyzés trackback címe:

https://szitakoto.blog.hu/api/trackback/id/tr182842968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.