ápr 12 2011

pegazus hátán ... A GLAMIS-KASTÉLY


Pegazus a görög mondák szerint szárnyas ló volt, a tenger istenének, Poszeidónnak a gyermeke. Patája egyik ütésére csodálatos forrás fakadt a földből, amelynek vize megihlette a költőket. Ezt a büszke állatot csak arany kötőfékkel lehetett megszelídíteni, és csupán egy nagy hőst tűrt meg a hátán. Hiába simogatnád meg, legfeljebb ambróziával csalogathatnád magadhoz, az istenek eledelével, de azt, sajnos, nem kapni minden boltban. Legjobb lesz, ha jól megnézed Pegazus képét, és elképzeled, hogy mélyen a szemedbe néz, mintha méregetné, elég bátor vagy-e, aztán beleegyezően biccent, és hamarosan már a felhők között suhantok. Jól kapaszkodj és figyelj, mert Pegazus hátán az egész világot bejárhatod.


Most például Skócia felett szárnyaltok, majd egy réges-régi vár zöld gyepén szálltok le. Ez itt a több mint hatszáz éves Glamis (ejtsd glamisz) kastély, amelyről az a hír járja, hogy tele van kísértetekkel. Még ma is laknak benne, az angol királynő, II. Erzsébet édesanyja is itt nevelkedett, de bárki szabadon látogathatja. Ha nem félsz, hogy séta közben összefutsz egy szellemmel, képzeletben bebarangolhatod a rengeteg szobát és folyosót, és közben mesélek a kastélyról szóló legendákról.

Az egyik leghíresebb kísértet egy gróf, aki nagyon szeretett kártyázni, az italt sem vetette meg, és gonosz, erőszakos ember volt. Látogatóban járt Glamisban, és késő estig a házigazdával kártyázott. Egy idő után a háziak nyugovóra tértek, és figyelmeztették vendégüket, hogy hagyjon fel a játékkal, mert hamarosan vasárnap lesz, és a vallási hagyományok szerint olyankor tilos dorbézolni. A gróf azonban ügyet sem vetett a figyelmeztetésre, és fennhéjázón így válaszolt:

Mit bánom én, milyen nap van, akár az ördöggel is játszom!

Amikor az óra elütötte az éjfélt, sötét ruhás, magas férfi kopogott a kastély kapuján. A grófot kereste, hogy kártyázzon vele. Egy szobába zárkóztak, de az egész épület csak úgy rázkódott a kiabálásuktól. Az egyik szolga bekukucskált a kulcslyukon, és bent olyan erős fényt látott, hogy fél szemére örökre megvakult. A kártyacsatában végül a gróf veszített, az ördög pedig – mert ő volt az éjszakai látogató – magával vitte a lelkét. Szelleme azóta is a kastélyban bolyong, és többen hallották, hogy éjszakánként hangosan káromkodva még mindig kártyázik. Én bizony nem szívesen játszanék vele, hát te?
 


A kastély másik híres kísértete a Szürke Hölgy, eredeti nevén Janet Douglas (ejtsd dzsenet dáglesz). A 16. század elején élt itt, a legenda szerint gyönyörű és igen jóságos asszony volt. A skót király, V. Jakab azonban megharagudott a családjára, és hogy bosszút álljon, boszorkánysággal vádolta az ártatlan nőt. Hiába védekezett, a bírák meghajoltak a király akarata előtt, és bűnösnek találták. Akkoriban a boszorkányoknak hitt nőket szörnyű büntetéssel sújtották: elevenen elégették őket. Az amerikai gyarmatokon és Európa számos országában, például Magyarországon, több száz éven át minden lány és asszony erre a sorsra juthatott, ha kicsit is különbözött a többiektől, ha másképpen gondolkodott vagy viselkedett, mint elvárták, vagy többet tudott a szokásosnál. A bábaaszonyok, akik akkoriban a szüléseknél segítettek és a füvesasszonyok, akik ismerték a növények gyógyító erejét, különösen nagy veszélyben voltak. A boszorkányok rémtetteiről rengeteg történetet meséltek, sok-sok könyvet írtak. A híres angol drámaíró, William Shakespeare (ejtsd viliem sékszpír) egyik színdarabjában is szerepel három boszorkány, akik hatalmas üstben varázsfőzetet kevergetnek, és közben így kántálnak:

Nádi kígyó az övem,
Sülj meg, főj meg odabenn;
Gőte szeme, egy marok
Denevérszőr, gyíkfarok,
Sikló-fullánk, eb foga,
Villanyelvű vipera:
Bűvös erőd bonthatatlan
Bugyborogjon a pokolban.

Félelmetes, igaz? Nem szívesen kóstolnám meg, az biztos. Az emberek azt hitték, a boszorkányok ilyen undokságokkal teli főzetekkel nyernek varázserőt, és magával az ördöggel cimborálnak.

A történészek számításai szerint a boszorkányüldözéseknek az idők során mintegy 150 ezer nő esett áldozatul. Egyikük volt Janet Douglas, akinek kísértete állítólag ma is gyakran megjelenik a Glamis-kastély kápolnájában, és csendesen imádkozik. De tőle nem kell félned: a Szürke Hölgynek még a szelleme is olyan jóindulatú, mint ő maga volt.

Keress magyar népmeséket, népdalokat, amelyekben szerepel kísértet vagy boszorkány!
Képzeld el, hogy te is boszorkány vagy. Miből készítenél varázsfőzetet?

pegazus hátán

 SZITAKÖTŐ | 2008-1 | TAVASZ 


A bejegyzés trackback címe:

https://szitakoto.blog.hu/api/trackback/id/tr782698850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.