jún 09 2011

Marton Géza | NAPÓRA


Itt a nyár, egyre több időt tölthetünk a szabadban, élvezve a Nap melegen simogató sugarait. Árnyékunk hűségesen követ bennünket, bármerre megyünk.




Ősidők óta figyeli az ember, hogyan vonul a földre vetülő árnyék, kora reggeltől késő délutánig, előbb hosszan elnyúlva, majd dél felé egyre rövidebb alakban, miközben szinte lassulni látszik, hogy estére ismét hosszan elnyújtózzon. A Nap égi vándorlásának tükörképe ez, itt a Földön. Nem tudni, ki és mikor jelölhette meg a porban, egy közeli fa vagy bot árnyékát, de bizonyára már ő is az idő múlását akarta megfigyelni.

Az emberiség legrégebbi csillagászati műszere a napóra. Egyiptomban találták meg a legkorábban, három és fél–négyezer évvel ezelőtt készített darabokat, de valószínű, hogy a vallási célokra használt obeliszkek is a legegyszerűbb napórából, a földbe szúrt függőleges botból alakultak ki. A görögök sokat foglalkoztak az időmérés pontosításával. A legtöbb kifejezés, amit a napórákkal foglalkozó szakemberek használnak, tőlük származik. A függőlegesen álló pálcát mint árnyékvetőt ők gnómónnak nevezték, és ebből ered a napórakészítés tudományának elnevezése, a gnomonika.



A görögöket követően a Római Birodalomban is igen elterjedt volt a közterületeken, piactereken felállított napóra. Legtöbbször egy gömböcskét használtak, amely homorú felületre vetett árnyékával mutatta az időt. Az ilyen homorú, félgömb alakú napórákat kehely- vagy szkáfosz-napórának hívjuk. A gömb középpontjában lévő golyó maga a Föld, és a félgömb az égbolt tükörképe.

A középkori Európában a templomok falába vízszintesen szúrt vaspálca árnyékával mérték az időt. Akkoriban nem úgy foglalkoztatta az embert az idő múlása, mint manapság. Csak a napi imádságok idejét kellett jelezni. Ezért a pálca köré húztak egy kört vagy félkört, és ezt egyenlő részekre osztották. Amikor az árnyék elérte az osztást, akkor tartották a templomban az istentiszteletet. Nyáron, amikor a Nap sokkal magasabban jár az égen, két osztás között hosszabb ideig halad az árnyék, télen ugyanitt gyorsabban vonul végig.



Nem is hinnétek, hogy az emberek milyen sokáig használták mindennapjaikban a napórát. Amikor megjelentek az első mechanikus időmérő szerkezetek, még nagyon pontatlanok voltak. Az asztali órák mellé még a 18. században is tettek napórát, hogy pontosítani tudjanak. Ebből a korszakból számtalan napóra maradt ránk. Sok található épülethomlokzaton, megőrizve a régi idők hangulatát.

Számtalan órakészítő mester gyártott az utazók részére különböző hordozható napórát. Az egyik legjobban használható típus a gyűrűs napóra volt, amit a hosszú utazás során a város földrajzi helyzetének megfelelően lehetett beállítani, hogy a helyes időt mutassa. A még pontosabb időmeghatározáshoz a középen lévő és mozgatható lapocskát az évszaknak megfelelően lehetett beállítani, hogy a kis furaton áteső napfény mutassa az időt.

Biztos ti is kipróbáltátok már az árnyjátékot, amikor kezeteket mozgatva a földre vagy falra vetett árnyék egyszer nyuszit, máskor madarat formázott. Gondoltátok volna, hogy mindenkinek van saját napórája, amit mindig magunkkal hordunk? Nyissátok ki a tenyereteket, és függőlegesen tartva érintsétek össze a két hüvelykujjatokat, hogy a kézfejeteket lássátok. Ezután csukjátok be a középső-, a gyűrűs- és a kisujjatokat. A két hüvelyk- és mutatóujjatok így egy négyszög három oldalát képezi. Forduljatok a Nap irányába úgy, hogy az egyik mutatóujjatok árnyéka megjelenjen a másik kezetek hüvelyk- és mutatóujja között. Az órák jelölésére az ujjpercek szolgálnak, és a mutatóujj hegyétől kezdve a számolást meg tudjuk mondani, hány óra telt el napkeltétől, illetve hány óra múlva nyugszik le a Nap. Ez volt a pásztorok időmérője.

A napórák nemcsak az idő múlását mutatják nekünk, sok érdekességet is elárulnak az elmúlt korok embereiről. Számtalan napórára írtak szép sorokat, idézeteket. Búcsúzásként fogadjátok szeretettel az én kedvenc mottómat:

„Engemet a fény, Titeket az árnyék vezérel!”

  SZITAKÖTŐ | 2008-2 | NYÁR  


A bejegyzés trackback címe:

https://szitakoto.blog.hu/api/trackback/id/tr592967420

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Árnyék és fény – a „yin-yang jel” eredete 2011.06.25. 13:55:02

Yin-yang jel kései római pajzsdíszeken (Notitia Dignitatum, i.sz. V. század) A Nagy Végső Elv ábrája (太極圖 Tàijí tú) ma leginkább „yin-yang jel” néven közismert, arról azonban ritkábban esik...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása